Krikett.Sport
Főoldal
Főoldal
Rövid összefoglaló
Rövid összefoglaló a krikett történetéről

A krikett története - rövid összefoglaló

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a krikett valamikor a szász vagy a normann időkben alakulhatott ki a mai Délkelet-Angliában található Weald nevű, jórészt sűrű erdővel borított vidéken, méghozzá gyermekjátékként. Elsőként 1611-ben említik, mint felnőttek által játszott sportot, de ugyanebben az évben egy szótár még fiúgyermekek játékának nevezi. Van olyan vélemény is, amely szerint a golyózásból alakult ki úgy, hogy megjelent az ütőjátékos a labda útjában, akinek feladata az volt, hogy elütéssel megakadályozza, hogy a golyó célba találjon.

A 17. század közepe táján alakultak ki az egymással versengő angol falusi krikettcsapatok, majd a század második felében már a megyei csapatok is létrejöttek, a legjobb falusi játékosokat professzionálisokként alkalmazva. Az első ismert meccs, amelyen a két résztvevő csapat hivatalosan egy-egy megye nevét használta, 1709-ben volt.

A 18. század elejére már a krikett volt London és Délkelet-Anglia vezető sportja, és bár a további terjedést gátolta a lassú utazási lehetőség, lassacskán Anglia távolabbi részein is elkezdett növekedni a népszerűsége. Érdekesség, hogy 1745-ben már női meccset is játszottak Surrey-ben.

1744-ben megjelent a krikett első hivatalos szabálykönyve, a módosításokkal azóta is érvényben levő Törvénykönyv. Ebben még nem létezett a láb a kapu előtt fogalma, csak két karóból állt a kapu, és az ütő szélessége sem volt maximálva: ezek a változások az 1774-es javított kiadásban jelentek meg először. A szabálykönyvet a Star and Garter nevű klub alkotta meg: ez volt az a klub, amelynek tagjai 1787-ben megalapították a híres Marylebone Cricket Clubot, amely mindmáig a szabálykönyv hivatalos jogbirtokosa. (Addig a hampshire-i Hambledon volt a legjelentősebb klub.)

A krikett kialakulásától kezdve a labdát a földön gurították, az ütő pedig inkább egy hokiütőhöz volt hasonlatos. Valamikor 1760 után a gurítás helyét átvette a pattintott dobás, erre válaszul pedig az ütő is átalakult a mai is ismert egyenes formájúvá.

A brit gyarmatosítók már a 17. században elterjesztették a krikettet Észak-Amerikában, majd a 18. században a Karib-térségben, a Brit Kelet-indiai Társaság tengerészeinek jóvoltából pedig Indiában is megjelent. Ausztrália gyarmatosítása 1788-ban kezdődött el, és a krikett szinte azonnal átterjedt oda is, a 19. század elején pedig Új-Zélandra és Dél-Afrikába is.

Krikettmeccs az 1820-as évek Sheffieldjében

Krikettmeccs az 1820-as évek Sheffieldjében

A 19. század elején zajló napóleoni háborúk során a krikettcsapatok is nehéz helyzetbe kerültek, de 1815-től kezdve rendeződött a helyzet. 1839-ben megalakult az első megyei klub, a Sussex, majd a század végéig folyamatosan jöttek létre az újabbak és újabbak. 1846-ban (üzleti céllal) megalakítottak egyfajta utazgató angol válogatottat, amely olyan helyekre is elvitte a sport hírét, ahol addig a magas szintű krikett jóformán ismeretlennek számított. Ezekben az időkben épültek ki országszerte a vasútvonalak is, amelyek nem csak a csapatok, hanem a nézők és szurkolók utazását is megkönnyítették nagyobb távolságokra is. Mindeközben az angol hadsereg tagjai a világ számos pontján, szerte a hatalmas brit birodalomban bátorították a helyieket is, hogy tanulják meg a krikettet.

1811-ben már lejátszották az első női megyei mérkőzést is: a női krikettösszecsapások, különösen Dél-Angliában, gyakran nagyszámú nézősereg előtt zajlottak. Ausztráliában az első női csapatok az 1890-es években kezdték meg működésüket.

Az 1864-es év több szempontból is fordulópont volt a krikett történetében: egyrészt ekkor vált szabályossá a ma is ismert felülről történő dobás, másrészt megjelent az első, és mindmáig rendszeresen kiadott Wisden Cricketers’ Almanack nevű évkönyv, a krikett Bibliája, és az sem elhanyagolható esemény, hogy ebben az évben kezdte meg hosszú pályafutását a később valóságos legendává vált William Gilbert Grace, akinek nagyban köszönhető a krikett népszerűségnövekedése.

1844-ben, New Yorkban játszották le az első nemzetközi (két ország válogatottja közti) krikettmeccset, de meglepő módon nem az őshaza válogatottja vett részt rajta, hanem az Amerikai Egyesült Államok és Kanada. Az angolok először 1859-ben turnéztak a tengeren túl, majd 1862-ben Ausztráliában is felléptek. Nyolc évvel később az ausztrál bennszülöttek válogatottja vált az első ausztrál csapattá, amely angliai útjával megvalósította a helyiek az első távoli turnéját. 1877-ben az angolok Ausztráliában játszottak két válogatottmeccset: ezekre ma úgy tekintünk, mint az első tesztmérkőzések. A következő évben az ausztrálok viszonozták a látogatást: ennek során kiderült, hogy nagy igény mutatkozik a hasonló fellépésekre. A vendégek 1882-es győzelme a londoni The Oval pályán különleges jelentőséggel bírt: ennek köszönhetően jött létre a világ talán legnagyobb krikettrangadója, a rendszeresen megtartott Hamvak. 1889-ben a teszt krikett résztvevőihez csatlakozott Dél-Afrika válogatottja is.

1890 táján jöttek létre az első hivatalos országos bajnokságok: az angol megyebajnokság, a dél-afrikai Currie Cup és néhány év múlva az ausztrál Sheffield Shield. Az innentől az első világháború kitöréséig tartó időszakot sokan a krikett aranykorának mondják az ekkor megjelenő kiváló játékosok sokasága miatt.

1909-ben alakult meg a krikett világszintű irányító testülete, a Birodalmi Krikettkonferencia, a későbbi Nemzetközi Krikett-tanács. Három alapító tagja a három tesztrésztvevő volt, hozzájuk csatlakozott (egyúttal tesztmérkőzés játszására való jogosultságot szerzett) 1928-ban a Karib-térség, 1930-ban Új-Zéland, 1932-ben India, majd 1952-ben Pakisztán. A Karib-térségben elindult a szigetek alapján szerveződő első osztályú bajnokság, az új-zélandi Plunkett Shield trófea története 1906-ig nyúlik vissza, az indiai Randzsí trófea 1934-ben, míg a pakisztáni Káid e-Ázam trófeáért zajló bajnokság 1953-ban alakult meg.

Az első indiai tesztválogatott 1932-ben

Az első indiai tesztválogatott 1932-ben

Az első női tesztmeccset 1934-ben játszotta Anglia és Ausztrália, majd 1958-ban megalakult a Női Krikett-tanács is, amely 2005-ben egybeolvadt a férfisportot irányító Krikett-tanáccsal. Érdekesség, hogy 1973-ban már világbajnokságot is rendeztek női krikettben, míg az első férfi világbajnokságra csak két évvel később került sor.

Az 1950-es években azonban a játék egyre lassabbá vált, a csapatok egyre kevesebb pontot szereztek, ezek miatt pedig a nézőszám csökkenni kezdett. Ennek a folyamatnak az ellensúlyozására 1963-ban az angol megyei csapatok kitaláltak egy új formátumot, amelyben már csak két játékrész van, és a játszmák száma korlátozott: ennek népszerűségét jelzi, hogy 1969-ben bajnokság is indult belőle, miközben a régifajta megyebajnokságban lecsökkentették a mérkőzésszámokat.

1970-ben sajnos ismét tanúja lehetett a világ annak, hogy a politika beleszól a sportba: mivel a sport döntéshozóinak nem tetszett a dél-afrikai politikai rendszer, ezért a dél-afrikai krikettválogatottat kizárták a hivatalos nemzetközi vérkeringésből, így a helyiek kénytelenek voltak nemhivatalos módon játszani és edzésben maradni. Ez az eltiltás egészen 1991-ig volt érvényben.

A nemrég létrehozott korlátozott játszmaszámú krikett első nemzetközi mérkőzésére 1971-ben került sor Ausztráliában, amolyan időkitöltő szórakozásként egy tesztmérkőzés után, azonban az eső miatt nem is játszották végig. 1975-ben viszont már világbajnokságot is rendeztek belőle, ami azóta is a legrangosabb nemzetközi krikett-torna a világon.

1977-ben egy Kerry Packer nevű ausztrál médiabáró magánjellegű, a hivatalos irányító szervektől független krikettbajnokságot szervezett: számos kiváló játékossal kötött szerződést, magas fizetést ajánlva nekik, és többek között az eltiltott dél-afrikaiak közül is behívott párat. Bár a sorozat csak két évig létezett, mégis szerepet játszott abban, hogy a nemzetközi krikettben elterjedjenek a magas bérek, a színes öltözékek (a tesztet mindig is, ma is fehérben játszották) és az éjjel-nappali meccsek. Az 1987-es világbajnokságot még fehér mezben és piros labdával játszották, de az 1992-esben már megjelentek a színes ruhák és a fehér labda.

1992-ben jelentős technikai újítást vezettek be: a kifutások megítélésére televíziós visszajátszás segítségét, azaz harmadik játékvezetőt kezdtek alkalmazni. Később már az ő segítségét vették igénybe más vitatott helyzetekben is. 1997-ben a korlátozott játszmaszámú krikettben bevezették az addig használt pontatlanabb módszerek helyett a Duckworth-Lewis-eljárást, amellyel az eső által megszakított meccseken számolják ki, hogy hány pontra van szüksége a győzelemhez a másodikként ütő csapatnak.

A 20. század végén egyre több ország társult a Nemzetközi Krikett-tanácshoz, újabb országos bajnokságok jelentek meg, a tesztrésztvevők köre pedig 1982-ben Srí Lankával, 1992-ben Zimbabwével, 2000-ben pedig Bangladessel bővült. Hozzájuk csatlakozott 2017-ben Afganisztán és az ír válogatott, amely Írországot és Észak-Írországot együttesen képviseli.

A 2000-es évek hatalmas jelentőségű újítása volt a mindössze 3-órás meccsekből álló Húsz20-as krikett bevezetése. Először ez is Angliában jelent meg, méghozzá 2003-ban, majd 2004-ben női, 2005-ben pedig férfi kategóriában is nemzetközivé vált. Azóta létezik a ma is ismert három hivatalos nemzetközi formátum: a teszt, az egynapos nemzetközi (ENN) és a nemzetközi Húsz20 (NH20). A Húsz20 megjelenése magára a játéktechnikákra is hatással volt: a mezőnyjáték színvonala minden formátumban emelkedett, az ütőjátékosok pedig a többi formátumban is gyakrabban vállalkoznak magasabb pontértékű, látványosabb ütésekre. Egyúttal a dobók is újabb technikákat fejlesztettek ki. 2007 óta Húsz20-as formátumban is rendeznek világbajnokságot, ami rendkívül népszerű: már az első vébédöntőt világszerte mintegy 400 millió ember követte figyelemmel a tévében. Többek között ez adta meg a lökést, hogy 2008-ban elindítsák az indiai Húsz20-as bajnokságot, az IPL-t, amely a világ egyik legnézettebb sportbajnoksága (az összes sportágat tekintve). A következő években több ország is indított hazai Húsz20-as bajnokságokat.

Ugyancsak a 21. század elején jelentek meg a világranglisták, először a tesztben, aztán az ENN formátumban, végül a Húsz20-ban is. Ezekben az években jelent meg a korlátozott játszmaszámú krikettben az erőfölény fogalma, és ekkor vezették be, hogy az ENN-meccseken két új labdát használjanak. 2015-től kezdve megjelentek az éjjel-nappali tesztmérkőzések, amelyeken a fényviszonyoknak legjobban megfelelő különleges, bíbor színű labdát használnak. A technológiai fejlődés is rohamos volt: világító karókat találtak fel, amelyek jelzik, ha leesik róluk a pálca, illetve számítógépes elemzést vetnek be a láb a kapu előtt megítélésére is.

2019 rendkívül fontos év volt a sport szempontjából, és nem csak azért, mert akkor indult el a Krikett.Sport.hu :) Hanem azért is, mert a Nemzetközi Krikett-tanács minden társult országnak engedélyezte, hogy innentől kezdve hivatalos nemzetközi Húsz20-as válogatottmérkőzéseket játsszanak. Így hirtelen többszörösére nőtt a krikettező országok száma, és nagy lendületet kapott a játék népszerűsödése világszerte. Egyúttal egykori, eredeti, de lassan már régóta halványuló angol jellegét véglegesen elvesztette.


Ez a Krikett.Sport - a legnagyobb magyar krikettoldal. Alapítva: 2019. május 18.

Az oldalon található összes szöveget az oldal szerkesztői írták, az összes színes ábrát ők készítették, nem másolták egyiket sem sehonnan.

Hasznos linkek:

Magyar Krikettszövetség

ESPN Cricinfo, a világ legnagyobb krikettoldala (egyelőre magyarul sajnos nem érhető el)

Üzenet a Krikett.Sport főszerkesztőjének